Nagy Márton: 0,5–1 % között növekszik a magyar gazdaság 2025-ben

A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország idei bruttó hazai termék (GDP) növekedése 0,5 és 1 százalék között alakulhat. Ez a prognózis a gazdaság lassulását jelzi, de még mindig pozitív tartományban marad.

A miniszter Miskolcon, a Borsod‑Abaúj‑Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett kopátsy klub-ülésen elmondta:

  • Az elmúlt három évben Magyarország jellemzően 0 és 1 % közötti gazdasági növekedést produkált.
  • Németország ehhez képest recessziós pályán van, ahol a GDP-növekedés 0 és –1 % közötti tartományban mozog.
  • A magyar gazdaság erősen kötődik a német járműiparhoz: a magyar járműipari teljesítmény „100 %-os együttmozgást” mutat a német gépjárműipari teljesítménnyel.

Fontos tényezők és fejlemények

Az elektromos járművek európai eladása növekszik, és Magyarország is részt vesz az átállásban – Kínából érkező verseny viszont erős védővámokat (40-50 %) von maga után az EU-n belül.

A kormányzat továbbra is fókuszban tartja a KKV-fejlesztést és a nagyvállalati beruházásokat. Emellett a 150 gyár program és az adócsökkentés (pl. a szociális hozzájárulási adó 28 %-ról 13 %-ra süllyedése) is szerepet játszik.

Mi jelent ez a gyakorlatban?

  • A 0,5–1 % közötti GDP-növekedés a szakértők szerint mérsékelt fejlődést jelez: nem recesszió, de nem is dinamikus bővülés.
  • Az export- és ipari szerkezet (különösen a járműipar és elektromos járművek terén) kulcsszerepet kap a növekedés fenntartásában.
  • A magyar gazdaság érzékeny a nemzetközi ellátási láncokra, valamint arra, hogy a német gazdaság helyzete hogyan alakul – hiszen jelentős az összefonódás.

Következtetések

Az idei évre előre jelzett 0,5–1 % közötti növekedés bár csekélynek tűnhet, még mindig pozitív adat a jelenlegi globális környezetben. Ugyanakkor a kockázatok – mint a német recesszió, az elektromos járművek versenye vagy a hazai beruházások lassulása – nem elhanyagolhatók.

A jövő évben a kulcs az lesz, hogy a magyar gazdaság mennyire tud profitálni az ipari átalakulásból, mennyire tud a járműipar és KKV-szektor új projektekbe bekapcsolódni, és hogy az állami programok miként segítik elő a megtorpanás elkerülését.